A nyugati orvoslás gondolkodásmódjában a betegségek tünetei vannak középpontban: arra törekszünk, hogy azokat megszüntessük, általában valamilyen gyógyszeres kezelés formájában. Ebből adódóan sok olyan állapot van, amelyek esetében az igazi okot nem ismerjük, ezért teljes gyógyuláshoz sem tudjuk segíteni a pácienseket. Mit is jelent a holisztikus szemlélet a gyógyászatban?
Az úgynevezett „funkcionális” kórképek kezelése. Jó példa erre az irritábilis bél szindróma (IBS), amelynek gyanúja esetén a betegek számtalan vizsgálaton keresztülmennek, majd mikor nem igazolódik szervi elváltozás, gyakran magukra maradnak panaszaikkal. A hangulatzavarok kezelése is sokszor csak hosszú távú gyógyszeres kezelésre korlátozódik, a háttérben álló rizikótényezők, kiváltó okok felderítésére jóval kisebb hangsúly kerül. A legegyszerűbb fertőzések, például influenza, légúti hurut esetében általában nem vizsgáljuk, hogy miért fogékony valaki a fertőzésre, mikor sokan ugyanabban a környezetben egészségesek maradnak.
Aholisztikus szemlélet a tünetek a szervezet egyensúlyának megbomlását (központi zavarát) jelzik, és a gyógyuláshoz, az egyensúly visszaállításához meg kell szüntetni a megbomlást kiváltó okokat nem elég a betegség tüneteinek kezelése.
A holisztikus megközelítés hatékonyan alkalmazható a különböző betegségek gyógyítására vagy azok újbóli kialakulásának megelőzésére. A gyógyítással kapcsolatban három leggyakrabban emlegetett kifejezés a holisztikus módszer, a komplex terápia és a tüneti kezelés. Mit is jelentenek ezek?